Olyan tüzelőanyagokat említünk itt, amelyek megújuló energiaforrásként értelmezhetőek, környezetkímélők, újra megtermelhetőek és olcsó tüzelést tesznek lehetővé. A mindenki által ismert fa tüzelőanyag mellett több más alapanyagot használhatunk fűtési célra. A tüzelő berendezés a rendelkezésre álló tüzelő és egyéb igények szerint alakíthatjuk ki a fűtési módot. Gazdaságosság szempontjából talán a legolcsóbb a mezőgazdasági melléktermékek felhasználása. A tüzelő lehet szalma, ocsú, nyesedék vagy más keletkező melléktermék.

Erdőgazdálkodás esetén a hulladékként keletkező fa apríték hasznosulhat. A melléktermékek tüzeléséhez rendelkezésre állnak a cél berendezések, amelyek a tüzelőt adagolni, továbbítani és gazdaságosan eltüzelni képesek.

Léteznek szalmabála tüzelő vagy apríték tüzelő kazánok különböző méretekben.

A feldolgozott melléktermékek egységesített tüzelőanyagot képezve jellemzően pellet vagy brikett formában is rendelkezésre állnak. Pellet és brikett készül fűrészipari vagy bútoripari hulladékból, ezek a fapelletek és a fa brikettek. A mezőgazdasági alapanyagból készült változatuk az agripellet és szalmabrikett. Az egységesített tüzelő alakja a présgép típusa alapján téglaalak és hengeres préstest egyaránt lehet. A pellet és brikett tüzelés egyaránt automatizálható, így kényelmi foka kedvező.

A fent említett szilárd tüzelőanyagok mellett, folyékony bio tüzelőanyag lehet a növényolaj. Akár a hidegen sajtolt, akár a már élelmiszerként egyszer elhasznált sütőolajok felhasználhatóak további célokra. Amennyiben az olajat statikus motorban használjuk az áramtermelő növényolaj aggregátorból villamos és hőenergia kinyerése is lehetséges. A speciális olajégőkkel az eltüzelés kazánban is lehetséges.

A gáz halmazállapotú tüzelőanyagok megújuló erőforrásként leginkább a biogáz hasznosítása révén érhetők el. Jellemzően üzemi körülmények és méretek esetén alkalmazható lehetőség, amely a biológiai hulladékokból kinyert metán gáz felhasználását jelentik. A kinyert gáz a generátorokat meghajtó gázmotorokban hasznosul, így villamos és hő energia termelése történik. A megmaradó és további gáztermelésre nem alkalmas anyag a talajba juttatva kiváló tápanyag utánpótlást tesz lehetővé.