Földünk egyre szaporodó lakossága az energiaiparral szemben is jelentős igényt támaszt. A világ fejlettebb részén az energiafelhasználás mértéke messze meghaladja a szegényebb régiók fogyasztását. Az életszínvonal egyik jellemzője az, hogy az energiaforrásokból mennyire részesedünk. A globális fejlődés fenntarthatósága és a bolygónkon élők jövője szempontjából egyre sürgetőbbé válik, hogy változtassunk szemléletünkön az energia és anyag felhasználási szokásainkon. Ahhoz, hogy a változtatás igénye minél többekben tudatosodjon arra is szükség van, hogy tisztában legyünk tevékenységeink teljes körű hatásaival. Az energiafelhasználásnál érdemes megismerni azokat a következményeket, költségeket is, amelyek az energiával kapcsolatosak mégis más formában, másutt csapódnak le, mások fizetik meg annak árát. Ezek az externális költségek negatív externáliák és hatások.

Levegőszennyezés

A környezetszennyezés fő bűnöseként kikiáltott fosszilis energiahordozók felhasználásával keletkező káros következmények a levegő széndioxid, nitrogénoxid, kéndioxid koncentrációjának növekedése borús jövőképet fest. A levegőbe kerülő szennyező anyagok a savas esők által a növényzetben, erdőkben súlyos pusztítást végeznek. A légúti megbetegedések az egészségügyi költségek megnövekedése kapcsán is tettenérhetőek.

Tengerek, óceánok szennyezése

Az energiahordozók szállítása során gyakran történnek balesetek, melyek következtében a természeti, környezet károk keletkeznek. Az elpusztult állatok, növények és az élőhelyek károsodása nehezen visszafordítható helyzetet eredményez. Mindez legtöbbször a gazdasági éltet is károsan befolyásoló folyamatot indít el.

Nukleáris szennyezés

A hidegháborús időszakban történt atomkísérletek súlyos szennyeződéseket hagytak maguk után. A nukleáris energia békés célú felhasználása során keletkező radioaktív hulladékok és a nukleáris balesetekből származó sugárszennyezés hosszú évtizedeken át érezteti hatását.

Felmelegedés

Az energiafelhasználás, mai szintjén, leginkább a fosszilis energiahordozók eltüzelésének következményeként és a motorizáció miatti káros kibocsátása által egyre magasabb a légköri széndioxid koncentráció. A légkörben felhalmozódott széndioxid hőcsapdát képezve káros következményeként a földi átlaghőmérséklet emelkedését eredményezi. Az átlaghőmérséklet emelkedése hatására a korábban állandó jégtakaróval borított területeken a jég olvadásnak indul, fokozatosan emelve ezzel az óceánok, tengerek vízszintjét is. Az alacsonyabb területeket a víz elárasztja, így csökkentve az élő és termőhelyeket.

A sarkvidéki és jéggel borított területek a napfényt visszaverik, kevésbé nyelik el azt. A globális felmelegedés során a korábban jéggel takart felszín alól kibukkanó talaj már kisebb fényvisszaverő hatású, jobban felmelegszik. Az egyre nagyobb hőelnyelő felület hatására gyorsul a további jégtakaró elolvadása is.

Elsivagosodás

Megfigyelhető jelenség, hogy míg a Föld egyes részein az árvizek, másutt pedig ellenkező hatás az aszályos időszakok okoznak környezeti és gazdasági problémákat. Az elsivagosodás következménye a termőhelyek csökkenése, melyet néhol éhínség követ.

Erdőtüzek

A szárazság valamint az emberi felelőtlenség vagy szándékosság kapcsán a közelmúltban is több esetben fordultak elő olyan erdőtüzek, melyek egész régiók vegetációját, állatvilágát és emberi lakóhelyeket is fenyegettek. Bizonyos fokig ez a jelenség is felróható a civilizációs fejlődés negatív következményének.

Pusztító viharok, erózió

Az emberi tevékenység hatására eddig ismeretlen méretű pusztító viharok sűrűsödése figyelhető meg. Olykor teljes régiók, erdőségek pusztulnak el rövid idő alatt. A viharkárok már áttételes következményei a környezetszennyező tevékenységeknek, melyben az energia szektor jelentősen kiveszi részét. Gazdaságilag sokszor máshol okoz problémát az, amit egy-egy ágazat költségeként nem számszerűsítünk.

Ózonlyuk

A tudósok már évtizedekkel ezelőtt felhívták a figyelmet arra a jelenségre, hogy az emissziós hatások miatt a földre érkező ultraibolya sugárzástól védő ózonpajzs vékonyodik. A „védőpajzs” gyengülésének következtében egyre szaporodnak a daganatos megbetegedések.  

Hulladék

A növekvő anyagfelhasználás, újrahasznosítás nélkül, szennyezéseket okoz a talajban, majd a csapadék útján lemosódó mérgező anyagok a talajvízbe jutva már az ivóvíz bázisát veszélyeztetik.

Mindezen káros következmények arra hívják fel a figyelmet, hogy az emberi tevékenységek során a következmények nem maradnak el. Ahhoz, hogy élőhelyünk és környezetünk a jövő generációinak is élettere lehessen rengeteg feladat vár mindannyiunkra.