Biogáz

A biogáz legfőbb alkotóeleme az éghető metángáz. A vezetékes földgáz szintén metán tartalmú. Mind a biogáz, mind a földgáz szerves anyagból származik. Az eltérés abból adódik, hogy a földgáz keletkezése mintegy 200-220 millió évvel ezelőttre tehető. Tehát a fosszilis energiahordozóként használatos földgáz egy letűnt kor bioszférájának átalakulása.

A biogáz ezzel szemben előállítható a jelen kor szerves anyagaiból 2 óra és 100 nap közötti időintervallumban.

A biogáz fűtőértéke valamivel kevesebb a földgázénál, ez a kisebb metán és nagyobb vízgőztartalom magyarázza. A biogáz átlagosan 64% metánt és 36% szén-dioxidot tartalmaz a többi összetevő elhanyagolható, bár a kiinduló nyersanyag fehérjetartamától függően nitrogén és kén dúsulhat fel a biogázban.

Egy fejőstehén napi trágyájából előállítható biogáz az átalakítás hatásfokától is függően elérheti a 675-1125 litert, amely 0,50-0,64 liter fűtőolajjal egyenértékű.

A biogáz a mikroorganizmusok, metanogén baktériumok életműködésének terméke. Ezek a baktériumok a Föld legősibb élőlényei. Feltételezhető, hogy a Föld kialakulásának kezdetén, amikor még kevés oxigént tartalmazott a földi légkör, a metánbaktériumok életfeltételei kedvezőek voltak. Ezek a baktériumok ott fejtik ki hatásukat, ahol nincs oxigén.

A biogáz eljárás több előnnyel szolgál.

Értékes energiahordozót állíthatunk elő, e mellett könnyen kezelhető növényi tápanyag, komposzttrágya keletkezik, míg életfeltételeink minőségét javítjuk a környezetvédelemre gyakorolt hatás kapcsán.

Biogáz készítésére bármely szerves anyag, (szilárd, folyékony hulladék, melléktermék) felhasználható.