A biomassza a napsugárzás hatására fotoszintézis útján jön létre. Egy része energetikai célokra is hasznosítható.

Ezek a természetes vegetáció, szántóföldi növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, vízben élő növények az állatvilág, gazdasági haszonállatok, az állattenyésztés fő termékei, melléktermékei, hulladékai.

Ezenkívül, a biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei, emberi települések szerves eredetű hulladékai.

A Föld felszínére évente érkező napsugárzás 26, x 10²⁵ J/év energiájának valamivel több, mint 2 ezreléke, a fotoszintézis révén 57 x 10²² J/év energiaértékű biomasszát hoz létre. Ez az érték tekinthető a világ fotoszintézisből származó elméleti energiakészletének.

A biomassza felhasználásának előnyei

A szennyezőanyag-kibocsátás az éves vagy több éves ciklus része, hiszen a fűtésre vagy üzemanyagként eltüzelt biomassza égése során a növény növekedése során megkötött üvegházhatású-gázokat bocsátja a légkörbe, ily módon széndioxid semleges.

A biomassza energetikai felhasználása kétféleképpen történhet. A közvetlen elégetés során a biomasszában található szén, hidrogén, és egyéb éghető anyagokat oxidálva égéstermékek ill. energia szabadul föl, azaz a kémiai energiát oxidációval hőenergiaként nyerjük ki. A biomassza fűtőértéke átlagosan 15 MJ/kg értékkel számolható, ha nedvességtartalma nem több, mint 10%. A biomassza sajátos tulajdonsága az alacsony hamutartalom. Elégetésük speciális kazánt igényel. A teljesítményszabályozás leginkább a tüzelőtérbe vitt anyag mennyiségének változtatásával történik.

Konverziós hasznosításkor a biomasszából mechanikai vagy termikus kezeléssel illetve kémiai átalakítással gázt, olajat, alkoholt, szenet állíthatunk elő, majd ezt hasznosítják energiahordozóként.

A biomassza energetikai célú felhasználása az ország külső energiafüggőségének csökkentése, az élelmiszer-termelésből kivonásra kerülő földterületek hasznosítása és a globális környezetvédelem érdekében is hasznos.

Termesztett biomassza

Egyes növények termesztése kifejezetten energetikai célokra irányul. Az élelmiszeripari termelésből kivont területek alkalmasak lehetnek energetikai célú növények termesztésére, mely a megújuló energia hasznosításán túl munkahelyteremtő szerepe által is hasznos tevékenység. A különböző lágy és fás szárú energianövények termesztése választható az éghajlati és más természeti adottságok szerint.

A felhasználás eltüzeléssel, motor hajtóanyagként, ill. további átalakításokkal speciális célokat szolgálhat.

Néhány, eredetileg nem energetikai célból termesztett szántföldi növény vagy azok melléktermékei is hasznosíthatók energetikai célokra. A felvevőpiac határozza meg, hogy milyen célra hasznosul a növény.

          

Biogáz

A biogáz legfőbb alkotóeleme az éghető metángáz. A vezetékes földgáz szintén metán tartalmú. Mind a biogáz, mind a földgáz szerves anyagból származik. Az eltérés abból adódik, hogy a földgáz keletkezése mintegy 200-220 millió évvel ezelőttre tehető. Tehát a fosszilis energiahordozóként használatos földgáz egy letűnt kor bioszférájának átalakulása.

A biogáz ezzel szemben előállítható a jelen kor szerves anyagaiból 2 óra és 100 nap közötti időintervallumban.

A biogáz fűtőértéke valamivel kevesebb a földgázénál, ez a kisebb metán és nagyobb vízgőztartalom magyarázza. A biogáz átlagosan 64% metánt és 36% szén-dioxidot tartalmaz a többi összetevő elhanyagolható, bár a kiinduló nyersanyag fehérjetartamától függően nitrogén és kén dúsulhat fel a biogázban.

Egy fejőstehén napi trágyájából előállítható biogáz az átalakítás hatásfokától is függően elérheti a 675-1125 litert, amely 0,50-0,64 liter fűtőolajjal egyenértékű.

A biogáz a mikroorganizmusok, metanogén baktériumok életműködésének terméke. Ezek a baktériumok a Föld legősibb élőlényei. Feltételezhető, hogy a Föld kialakulásának kezdetén, amikor még kevés oxigént tartalmazott a földi légkör, a metánbaktériumok életfeltételei kedvezőek voltak. Ezek a baktériumok ott fejtik ki hatásukat, ahol nincs oxigén.

A biogáz eljárás több előnnyel szolgál.

Értékes energiahordozót állíthatunk elő, e mellett könnyen kezelhető növényi tápanyag, komposzttrágya keletkezik, míg életfeltételeink minőségét javítjuk a környezetvédelemre gyakorolt hatás kapcsán.

Biogáz készítésére bármely szerves anyag, (szilárd, folyékony hulladék, melléktermék) felhasználható.